Leírás

A magkeveréket olyan vadvirágfajokból állítottuk össze, amelyek laza és kötött talajhoz egyaránt jól alkalmazkodtak és szárazságtűrőek. A sokféle növénycsalád nagyon változékony virágképletei megannyi beporzó rovart vonzanak!

A vegetációs időszak során hosszan virágzó, magas nektárhozamú fajok keveréke.

Sikeres megtelepedésüket követően évtizedekig a termőhelyen maradnak.

Csak a 2. évben kezdenek virágozni.

Telepítési és fenntartási szakmai útmutató vetett vadvirág felületekhez

1. évben

Gyomlálás ajánlott lehet, de csak a biztosan felismert és a magkeverékben nem szereplő fajok kiszedése javasolt! Kötött talajon a vadvirág felületek megeredésére leginkább veszélyt jelentő növények: porcsin keserűfű (Polygonum aviculare), disznóparéj fajok (Amaranthus sp.), libatop fajok (Chenopodium sp.), parlagfű fajok (Ambrosia sp.).

A spontán felnövekedő rovarbeporzású őshonos zavarástűrő növények kiszedése nem szükséges: mezei és közönséges aszat (Cirsium arvense, C. vulgare), kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum inodorum) stb.

Az egyedi magkeverékből már az első évben várható néhány faj előre nem becsülhető tömegességű felvirágzása, ezért az első kaszálást június 10-20. között a fel nem virágzott vagy kevésbé virágos részek 8-10 cm magasságban történő levágásával érdemes kezdeni. Ekkor a felület 70-80%-át indokolt levágni, a legszebb virágba borult részek lábon hagyása mellett.

A második kaszálásra augusztus 20. után, a nyár végi csapadékot hozó lehűlést követő napokban kerülhet sor.

A kaszálékot az első évben és a későbbiekben is le kell hordani a területről!

2. évben

Az előző évben kialakított felületek (klímahatások és kezelés miatt bekövetkező) állapotától függ a kezelés ütemezése. Az előző év időjárása befolyásolja az évelő növények állapotát, azaz milyen mértékben virágoznak fel.

Június 1-15. között javasolt eldönteni a felület kezelést. A nem virágzó zöldtömeget adó növényfajok összetételétől függ, mikor és milyen mértékű legyen az első és a második beavatkozás.

3. évben

A felület 30-50%-át keskeny – lehetőleg kacskaringós/természetszerű – sávokban vagy kis tömbökben ajánlott levágni június 20-25. között.

Az első kaszálást követően lábon hagyott növényzet 80%-át, valamint a nyáron levágott felület szintén 80%-át az őszi időjárás függvényében október-november hónapokban javasolt levágni.

Összesen 20% lábon hagyott területtel indulunk a télnek.

Fajlista

1	Bugás macskamenta	Nepeta nuda
2	Halvány mályvarózsa	Malva sylvestris
3	Fehér gyíkvirág	Cnidium dubium
4	Fehér here	Trifolium repens
5	Festő pipitér	Anthemis tinctoria
6	Foltos véreslapu	Hypochoeris maculata
7	Hasznos földitömjén	Pimpinella saxifraga
8	Hegyi here	Trifolium montanum
9	Homoki baltacim	Onobrychis arenaria
10	Koloncos legyezőfű	Filipendula vulgaris
11	Komlós lucerna	Medicago lupulina
12	Közönséges bakszakáll	Tragopogon orientalis
13	Közönséges orbáncfű	Hypericum perforatum
14	Ligeti zsálya	Salvia nemorosa
15	Magas pimpó	Potentilla fruticosa
16	Magyar szegfű	Dianthus pontederae
17	Mezei fejvirág	Cephalaria transsylvanica
18	Mezei varfű	Knautia arvensis
19	Mezei zsálya	Salvia pratensis
20	Orvosi szappanfű	Saponaria officinalis
21	Orvosi zsálya	Salvia officinalis
22	Osztrák len	Linum austriacum
23	Osztrák zsálya	Salvia austriaca
24	Pusztai cickafark	Achillea setacea
25	Réti here	Trifolium pratense
26	Réti imola	Centaurea jacea
27	Réti margitvirág	Leucanthemum vulgare
28	Szapuka	Anthyllis vulneraria
29	Szarvaskerep	Lotus corniculatus
30	Tarka koronafürt	Segurigera varia
31	Közönséges kígyószisz	Echium vulgare
32	Vadmurok	Daucus carota
33	Változó gurgolya	Seseli varium
34	Vastovű imola	Centaurea scabiosa